Gasztro
Argentína
Karácsony ünnepe és a hozzá kapcsolódó szokások európai gyökerűek. Az argentin karácsonyt az év legboldogabb időszakának tartják: meleg éjszakák, találkozás a rokonokkal és barátokkal, partik, ünnepségek, szabadtéri programok, szabadságok, utazások és az új év kezdete. December 24-én este a karácsonyi vacsora az egyik leginkább várt esemény az évben. A lehető legtöbben gyűlnek össze a családokban. A barátok általában éjfél után érkeznek, miután együtt ünnepeltek saját családjukkal. A házakat gazdagon kivilágítják, kitárják az ajtókat, és az emberek jönnek-mennek, a gyerekek szaladgálnak, minden csupa öröm és vidámság. Éjfélkor általában pezsgővel vagy ciderrel köszöntik egymást, még a szomszédokkal is az utcán, miközben csodálják a színpompás tűzijátékokat szerte a városokban. Ez az este rendszerint nagyon későn ér véget. A gyerekek számára az a csúcspont, amikor éjfélt üt az óra, és hirtelen mindenki számára előkerülnek az ajándékok a karácsonyfa körül
Hagyományos karácsonyi menü a közkedvelt asado, a parázson sült marha- vagy malachús, hurka salátával és vörösborral, míg fő édességként pan dulcét, kuglófméretű püspökkenyeret esznek.
Különleges argentin húsokat, barbecue-t a Befaló Billnél kóstolhatunk a Winternational Gasztro Fesztiválon.
Ausztria
Nyugati szomszédunk téli ünnepei és szokásai sok mindenben emlékeztetnek a mieinkre, de természetesen van néhány jellegzetesség, amit érdemes megismerni. Az osztrák hagyományok közel 1000 esztendősek, ennek ellenére a mai napig is előszeretettel hódolnak az emberek a népszokások betartásának.
A krampusz az alpesi néphagyományok szerint egy ördögi figura, a december 6-án érkező jóságos Mikulás kísérője. Az ajándékosztó Mikulással ellentétben a krampusz láncát csörgetve virgáccsal fenyegeti azokat a gyerekeket, akik nem viselkedtek jól az év során.
Eredetileg a maskarások (Perchten) különféle alakokat öltő démonok, akik csak a karácsony és háromkirályok (vízkereszt) közötti ún. „zord éjszakákon“ jelentek meg.
A harangozók (Glöckler), a maskarások egyik válfaja. Ezek boszorkánynak, kéményseprőnek, menyasszonynak és vőlegénynek beöltözött figurák, akik a jelmezükhöz erősített harangokkal lármáznak, ahogy csak bírnak. Régen verses rigmusokkal kértek a gazdasszonyoktól kenyeret, kolbászt, gyümölcsöt és pálinkát. Hálájuk jeléül a földeken ugráltak, és minél magasabbra sikerült az ugrás, annál jobban nőtt a len a következő évben.
Január 6-án vízkeresztkor a gyerekek napkeleti háromkirályoknak öltözve járnak házról házra. Magukkal viszik az úgynevezett „bethlehemi csillagot”, amely egykor megmutatta nekik az újszülött Jézushoz vezető utat. Minden lakásba becsengetnek, hagyományos dalokat énekelnek, megáldják a házat és jótékony célokra adományt gyűjtenek.
Az osztrák konyha olyan, mint a magyar, a szlovák, a cseh, és mind ennek az egyvelege. Mivel a december 24. hosszú ideig böjtnapnak számított, ebédre csak egy olyan egyszerű ételek kerültek az asztalra, mint például a virslileves. Ma már az osztrákok szenteste legfőképpen halat - sütve, rántva kerül a tányérokba - libát és sonkát esznek. Desszertként Sacher tortát, karácsonyi aprósüteményeket, kekszeket és mézeskalácsot majszolnak, amihez forralt bort és rumpuncsot isznak.
A Winternational Gasztro Fesztiválon osztrák jellegzeteségekkel a BTC Restaurant-nál találkozhatunk, ahol legnépszerűbb étel bizonyára a bécsi szelet lesz krumpli salátával.
Belgium
A belga karácsony, vagy inkább tél végi ünnepek nagyban eltérnek a mi szokásainktól. Jóllehet nem állami ünnep, de az ajándékozás és karácsonyfa állítás napja december 6-a, hollandul a Sinterklaas, vagy franciául Saint Nicolas, vagyis a Mikulás. Ez egyfajta előkarácsony. December 5-e estéjén a gyerekek kikészítik cipőiket, és mellettük vízzel vagy borral várják a Mikulást és répával a lovát (vagy szamarát, legújabban angolszász hatásra rénszarvasait). Éjjel azután megérkezik a Mikulás (aki hagyományosan Spanyolországból jön Belgiumba gőzhajón, a kéményen keresztül bemegy a házba, és lerakja ajándékait. Így nem csöndes, meghitt a Szenteste, mint nálunk, hanem zajos, nevetős. December 24-én (Réveillon) a családok, barátok vendéglőbe mennek, a vidám eszem-iszom után néha még tűzijátékot is lövöldöznek. 25-én tovább járják a barátokat, 26-a pedig egész egyszerűen nem ünnep.
Bár a belga konyha a francia konyhához kapcsolódik, néhány recept kifejezetten itteninek mondott, mint a sültkrumpli, a belga Waffle vagy a belga praliné (Belgiumnak vannak a legnevesebb csokoládégyártó cégei).
Erdély
Erdélyben a mai napig pontosan követik a hagyományos karácsonyi szokásokat. Sokfele tartanak a karácsonyt megelőző időszakban böjtöt: ez a húsmentes időszak november 15-étől kezdődően negyven napon keresztül, éppen Szent Estig tart.
Az egyik legjelentősebb karácsonyi hagyomány a kántálás. Faluhelyen szinte kivétel nélkül őrzik ezt a szokást. A fiatalok összegyűlnek és házról házra járnak, hogy felkeressék a kedves ismerősöket, rokonokat, hogy beszélgessenek egymással, közösen énekszóval búcsúztassák az óévet
Hagyományosan december 20-án tartják a disznóvágást, és természetesen a karácsonyi menüsor a töltött káposztával lehet csak teljes. Minden karácsonyi ételhez kapcsolódik valamilyen hiedelem: a bab, a borsó, a mák a bőséget hozza el, a fokhagyma védi az egészséget, a rontás elhárítására diót használnak, a méz az egész életet édessé teszi. Egyes vidékeken karácsonykor a kútba dobtak egy almát, vízkeresztkor kihúzták és a család közösen elfogyasztotta, hogy az új esztendőben egészségesek legyenek.
A Winternational Gasztro Fesztivál kínálatában a hamisítatlan erdélyi kürtőskalácsot a Krisz Trade Kft standjánál próbálhatják ki a látogatók.
Franciaország
A magyar hagyományoktól eltérően Franciaországban nem minden család büszkélkedik karácsonyfával. Ennek leginkább Elzászban van kultúrája és már jóval korábban felállítják azt, viszont Vízkeresztkor szigorúan le is bontják. A hagyományőrző családok 24-én este közösen vacsoráznak. Az ajándékokat szigorúan éjfél után lehet csak kibontani, vagyis a korán nyugovóra térők kizárólag másnap fedezhetik fel a Télapó (Père Noël) által becsempészett ajándékokat. Franciaországban csak 25-e hivatalos ünnepnap, ekkor van az igazi ünnepi ebéd, melynek hagyományos „napirendi pontjai” az előétel, főétel, sajt, desszert, bor, majd kávé. Az előétel rendszerint füstölt lazac, libamájpástétom vagy kagyló. Főfogásként rendszerint szárnyast fogyasztanak; gesztenyével töltött csirke, pulyka, vagy liba kerül a terítékre. A francia palettáról nem hiányozhat a sajt, melyet végül a desszert követ. Az édesség szinte mindig egy kávés-csokoládés krémmel töltött piskótatekercs, melyet fatörzsnek álcáznak. Külsejét fatörzsszerűen mintázzák, fenyőfákkal díszítik, a havat pedig porcukor szimbolizálja. Ez a különleges karácsonyi fatörzs franciául Bûche de Noël névre hallgat. Egyes családok tartják a 13 féle desszert hagyományát, mellyel az Utolsó vacsora, a 12 apostol és Jézus emlékét idézik. A desszerteket illetően érdemes megjegyezni, hogy a parfé nem nyári étel Nyugat-Európában, így a francia ünnepi asztalon is helye van a fagyasztott tejszínes krémeknek.Végül a minőségi bor és az ízletes kávé zárja a két napig tartó kulináris dőzsölést.
Franciaországban étellel búcsúznak a karácsonytól is. Január 6-án a pékségekben megjelenik a Galette des Rois, azaz a királyok kalácsa, mely az evés és a játék adta mulatozás örömeit fonja össze. A keresztények ekkor a háromkirályok Jézusnál tett látogatását ünneplik. A játék lényege, hogy a leveles tésztájú süteménybe porcelán figurát sütnek, melynek szerencsés megtalálója papírkoronát kap (ezt a süteményhez adják) és hivatalos királlyá koronáztatik.
Görögország
Görögországban a karácsony 12 napot felölelő folyamatos ünnep. A december 25-től január 6-ig terjedő időszakot Dodekameronak nevezik (jelentése 12 nap). Ebben benne foglaltatik mindhárom ünnep, a karácsony, az új év és a Vízkereszt. A görögöknél a karácsonyi ünnepkörhöz nagyon sok legenda, mese, babona kötődik. Azt tartják, a Föld mélyén gonosz manók élnek - nevük kalikandzarosz - akik azzal foglalatoskodnak év közben, hogy a Földet tartó fa törzsét elfűrészeljék. Karácsonykor azonban felhagynak ezzel a bosszantó foglalatossággal, hogy a felszínre jöjjenek, immár az embereket bosszantani. A házban aztán szörnyű ramazurit csapnak, törnek - zúznak, eleszik az emberek elől az ennivalót. Ezért távol kell őket tartani a háztól, és mivel a tűztől nagyon félnek, a házi tűzhelyben a láng soha nem aludhat ki. Vízkeresztkor aztán a pap által megszentelt víz bűvös ereje visszaűzi őket a Föld gyomrába.
A karácsonyi ünnepkör népszokásai a görögöknél is arra szolgálnak, hogy az eljövendő évre bő termést, egészséget, gazdagságot hozzanak a családoknak. A manók elűzésére szolgáló tűz hamuja varázserővel bír, ebből a földekre szórnak, bő termés reményében. Ekkor sütik a vaszilopitát, egy kenyér félét, amibe fémpénzt rejtenek, aki megtalálja, szerencsés lesz. A kenyeret szépen fel is díszítik, Krétán még kenyérhímző asszonyok is vannak, akik tésztából cifra rajzokat kanyarítanak a kenyérre. Szokás a kenyeret felszeletelni úgy, hogy minden családtagnak jusson egy szelet belőle, és ezt az asztalnál ülve, közösen elfogyasztani.
A fiatal lányok karácsony reggelén a patakhoz mennek vízért, ebből iszik az egész család. Bizonyos vidékeken a forrást " meg is etetik", azaz ételeket tesznek a partjára. Fontos, hogy karácsonykor az egész család, de még a házi állatok is jó és bőséges táplálékot kapjanak. A görögöknél a szerencsét hozó bűvös gyümölcs a gránátalma, mely a jólétet szimbolizálja. A bőségvarázsló, adománygyűjtő népszokások közül a legfontosabb Görögországban a kaland. Énekesek járnak házról-házra, egészséget, szerencsét kívánnak a háziaknak, cserébe sonkát, vajat, bort kapnak.
Kína
Kínában, bár egyre több nyugati szokást átvesznek, hivatalosan nem ünneplik a karácsonyt. Ugyanakkor erre az időpontra esik a Dongzhi-fesztivál (kínai: 冬至; pinjin: Dōngzhì) az egyik legfontosabb fesztivál, melyet a kínaiak és más kelet-ázsiai népek ünnepelnek a téli napforduló idején (a téli napforduló kínaiul dongzhi). Az esemény december 22-ére vagy 23-ára esik, amikor a Nap ereje a leggyengébb és a nappal a legrövidebb. A fesztivál eredete a kozmoszban lévő egyensúlyra és harmóniára vezethető vissza a jin-jang filozófia alapján. A fesztivál után a nappalok egyre hosszabbak, ezért nagyobb mértékű lesz a „pozitív energiák” áramlása.
A fesztivál idején Kína egyes északi részein gombóclevest, dél-Kínában vörös babból és rizsből készült ételeket fogyasztanak, illetve a tangyuan-t, amely egy rizslisztből készült gombóc.
A Winternational Gasztro Feszt ideje alatt a Kínai Népköztársaság Kulturális és Turisztikai Minisztérium Budapesti Képviseleti Irodája jóvoltából kint lesz egy különleges dekorálással ellátott Pandaház, ahol az állandó programok mellett (színező, pandakereső, fotófa) mellett izgalmas események is várják az érdeklődőket.
Így 2020. január 8-án és 9-én 13:00-16:00 óra között a kalligráfia tudományával ismerkedhetnek meg a látogatók a Konfúciusz Intézet tanárainak jóvoltából. Minden héten csütörtöktől vasárnapig pedig panda hoszteszek várják a látogatókat, és mindenkit a kínai horoszkópjához kapcsolódó könyvjelzővel ajándékoznak meg.
A Winternational Gasztro Fesztiválon még a jing herbál likőrt is kipróbálhatjuk a Fowex Kft standjánál.
Magyarország
A karácsonyi ünnepkör advent első vasárnapjától vízkereszt ünnepéig tartó időszak, amely felöleli a karácsonyi készülődést és ünneplést, valamint az azt követő periódust. Az ünnepkörre nagyon sok ünnep esik, melyek egy része nem kapcsolódik a karácsonyhoz.
Régen a karácsony elképzelhetetlen lett volna az ünnephez kapcsolódó szokások nélkül. Mindezekből mára hagyományőrző szándékkal felelevenített kedves emlékek maradtak, ahogy a legtöbb téli népszokásunkból is.
Ezek közül is a legismertebbek a karácsonyi játékok voltak, amelyek legrégibb rétegét hazánkban is a latin nyelvű liturgikus játékok képviselik. A XIX. századtól a betlehemezés két fő formáját ismerjük: az élő szereplőkkel (pásztorjáték) és a bábokkal előadott (bábtáncoltató) karácsonyi játékot.
A regölés a télközépi, karácsonyi, újévi köszöntés Európában ismert szokásának magyar változata. Ilyenkor a gyermekek, legények vagy felnőtt férfiak házról-házra menve bőséget, boldogságot kívánnak a következő évre.
December 26-27-én köszöntik a magyar falvakban az Istvánokat és a Jánosokat. Tekintettel arra, hogy e két férfinév igen népszerű hazánkban, az István- és János-napi köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus fontos része: baráti ünneplő alkalom, mikor az ismerősök meglátogatják egymást, és munkaszüneti nap lévén, a terített asztal mellett elszórakoznak.
Sokáig népszerűek voltak az újévi jóslások is, például a hagymakalendárium készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek; amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban sok eső vagy hó fog esni), vagy a szilveszteri ólomöntés.
A hagyományos paraszti karácsonyi ételek például részben a babonákhoz kötődtek. A mák, a borsó és a bab – mivel sok kis szemből áll - a bőséget jelképezte. Az alma a termékenységet. December 24-én sok helyen úgynevezett böjti bableves ettek – amely hús és tejtermék nélkül készült -, savanyú káposztát, halászlét, rántott, sült halat – mivel a hal tradicionális katolikus böjti étel. Édességnek mákos és diós bejglit, vagy mákos gubát készítettek. Ma már leginkább rántott hal, halászlé, töltött káposzta, húsleves, pulykasült, töltött pulyka kerülnek az ünnepi asztalra.
Magyaros fogásokat kereshetünk az Anonymus Bar&More kínálatában, illetve vásári finomságokat kínálnak a Szittya Pite standjánál. Aki pedig a kamráját szeretné ínycsiklandozó csemegékkel felölteni a Stelázsi standjánál mindent megtalál, amit csak szeretne.
Németország
Hagyományok szempontjából Németország sokszínű tradíciókkal rendelkezik. Így például a partvidéken a Télapó hajóval jön a tenger felől, hogy a kikötőben köszöntse a gyerekeket és a felnőtteket. Az ország keleti felében található Érc-hegység az illatos füstölőgyertya-tartó figurák, függőívek, karácsonyi piramisok hazája. Az üvegfújó mesterségről ismert Lauscha városka pedig az üvegből készült karácsonyi díszek bölcsője. Délről származnak a közismert fából faragott jászolok, néhány néhány bajor faluban igazi "jászol-utak" vannak. Míg nyugaton, a "Német Meseúton" - amely Hanauból, a Grimm testvérek szülőhelyétől indul és észak felé, Brémáig vezet- szintén karácsonyi hangulatba kerül a látogató. De Németországból indult a karácsonyfa állítás, a karácsonyi vásárok hagyománya, az adventi koszorú készítés, és az adventi naptár is hódító útjára.
Letisztultabb gasztronómiai hagyományok jellemzik a németeket. A főtt tőkehal és a vegyes zöldség a legnépszerűbb Szenteste. Karácsony napján sok család eszik vörös sülteket burgonyával, de újabban hódít a csirke és a pulyka. Az adventi időszak pedig elképzelhetetlen Christstollen, azaz püspökkenyér nélkül, amelynek elkészítéséről már 1330-ból tudósítanak okiratok.
A német konyhát a BTC Restaurant képviseli a Winternational Gasztro Fesztiválon, akinél többek között curry wurst is kapható lesz.
Norvégia
A legtöbb norvég ember számára a karácsony nagyon fontos esemény. Az előkészületek egyéni szinten is hamar megindulnak. A karácsonyi időszak már október végével elindul és novemberben már fel vannak díszítve a házak, az erkélykorlátokon és az ablakokban is égősorok, csillagok, világító dekorációk jelennek meg.
Az adventi időszakra leginkább jellemző esemény a Julebord. Ekkor a rokonok, barátok, munkatársak, együtt elmennek vacsorázni. Ilyenkor általában hagyományos norvég karácsonyi menüt esznek végig, amiből nem maradhat ki a báránybordából készült «pinnekjøtt» karfiolpürével és párolt lilakáposztával, a tőkehalból készült «lutefisk» és a könnyű állagú «multekrem» vagy «riskrem». Az általános karácsonyi ital a Glogg (ami tulajdonképpen fűszeres forraltbor). A desszert legtöbbször rizskrém (zabkása-szerű), vörös mártással, vagy karamell puding. Bár több angolszász szokást átvettek, a hagyományos norvég ünnep és a karácsonyváró időszak nem is kis mértékben különbözik például a mienktől. Néhány nappal karácsony előtt a gyerekek mikulásruhába öltöznek, körbejárnak, becsengetnek a házakba, énekelnek, jókívánságokat mondanak, és ezért cukorkát, édességet, mézes süteményt (Pepparkaker) kapnak. Ugyanakkor karácsonykor mégsem a Télapó vagy Mikulás hozza az ajándékokat, hanem Julebukk, egy kecskeszerű lény, aki talán még a viking időkben ragadt Norvégiában.
Norvég lazacot az Candyman 2001 Bt. jóvoltából találunk a Winternational Gasztro Fesztivál kiállítói között.
USA
Amerikában november végén kezdődik a karácsonyi szezon, és január elején ér véget. Az otthonokat kívül-belül gazdagon díszítik fel.
Az amerikai Mikulás, vagyis Santa Claus, 1860-ban született az USA-ban, és nevét a holland telepesekkel együtt érkezett Sintaklaus után kapta. Amíg nálunk a Mikulás december 6-án, és karácsonykor a Jézuska hozza az ajándékot, addig az amerikai gyerekeknek csak a Santa Claus hozza az meglepetéseket, méghozzá szenteste éjjel, így míg nálunk 24-én este van ajándékbontás, Amerikában 25-én reggel.
A fát általában advent elején állítják fel és folyamatosan díszítik. Ez főleg akkor jellemző, ha sok a távol élő rokon, akik ajándékot küldenek, így folyamatosan kerülnek a csomagok a fa alá, de ekkor is csak 25-én reggel lehet bontani.
A vacsora 24-én este sokszor nem csak családi, hanem baráti esemény is, alapszabály, hogy senki se legyen egyedül karácsonykor, ezért néha a karácsonyi vacsora is inkább házibulira emlékeztet.
Az ajándékbontás viszont bensőséges: reggel, pizsamában, kakaóval, sütivel. A hagyományos amerikai karácsonyi vacsora sült pulyka zöldségekkel és mártással, ami leggyakrabban áfonyából készül. A desszertként általában aszalt gyümölcsökkel töltött sütemény, sütőtökpite, és konyakos szósszal kínált karácsonyi puding kerül az asztalra.
A Chilion az elmúlt években meghódította az országot. 2017-ben világbajnok lett az USA-ban (World Hot Sauce Awards). Jolokia 4X terméküket választották a világ legjobbjának “Pepper Blend” kategóriában. Erre különösen büszkék, mert ebben a kategóriában nem a termék ereje, hanem íze, összetétele számít.
Már-már klasszikusnak mondható receptjeik a kezdetek óta változatlanok, a csípősség mellett nagy szerepe van az ízeknek, minden kísérletezés a gasztronómia irányából indul.